A videóról történő tanulás a kézről való tanítás egyik lehetséges formája. Az interneten fellelhető videók segítségével folytatott tanulás már jól ismert és szélesebb körben elterjedt, elsősorban hazánkon kívül a számos angol nyelvű oktató anyagnak köszönhetően. Azonban ez itthon is egyre jobban terjedőben van, melyet tapasztalatom szerint a gyerekek főként önállóan fedeznek fel. Egy hasonló jellegű magyar nyelvű oktatási csomagnak a kidolgozása, integrálása a hangszeroktatásba és ennek az innovatív zeneoktatási metódusnak az elterjedése új alapokra helyezné elsősorban az alfa-generáció tanulását a zeneoktatásban.
A doktori disszertációm kutatásának egy izgalmas mellékágát képezte a videóról történő tanulás, mint a kézről való oktatás egyik lehetséges formája. Így ennek a módszernek csak a legegyszerűbb formájának hatékonyságát szerettem volna bizonyítani. Azonban ennek vizsgálata során számos olyan gondolat is felmerült, mely sokkal produktívabbá tenné a videóról tanulást a különböző módszerek ötvözésével.
A videóról és a kottából való tanulás sebességének méréseken alapuló összehasonlítása esetében az első éve zongorát tanuló növendékek között főleg a nehezebben kottát olvasó diákok között gyorsabb önállóan videóról tanulni, mint tanárral a kottából. A második éve tanuló diákok viszont már többnyire a hangszeres órán kottából tanulnak gyorsabban, mint videóról. Ez azt jelenti, hogy itt a tendencia megfordul az első év után a kotta javára. Az otthoni munkában azonban még ebben az osztályban is nagy segítség lehet egy videó, amikor éppen nincs jelen szaktanár. A harmadik évben a darabok nehézsége és feltehetőleg ismételten a módszer idegensége miatt is már nagy kihívást jelent a növendékek számára az önálló videóról való tanulás. Így a kotta minden esetben gyorsabb lehetőséget biztosít a tanulásra, mint az önálló videós módszer. A vizsgálat mérései csak egy adott pillanatban mérték le a videóról való tanulás hatékonyságát, ami valójában változhat a módszerhez szokott növendékek esetében.
A kézről való tanításról szóló kutatásról Dr. Suki András oldalán olvashat bővebben.
A oldal szövegét Dr. Suki András írta, melynek további felhasználása nem engedélyezett a szerző beleegyezése nélkül.

Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.